Beszédhibás a gyermekem

Beszédhibás a gyermekem, mit tegyek? | Interjú szakértőnkkel

Azt hihetnénk, hogy mára tisztázódott ez a kérdés, hiszen nem csak az orvostudomány fejlődik rohamos ütemben, hanem a társadalmi elvárások is oly mértékben lazultak, hogy képesek vagyunk elfogadni, ha két gyerek nem fejlődik egyformán – elvileg.

Persze valahol ezt megértjük, ha a beszédfejlődés áll a középpontban, hisz a beszéd, hanghallatás fontos tényező életünkben – sőt az egyik legfontosabb. Mindennapi kommunikációnkhoz tartozik és nem csak a feladataink elintézésében, de érzelmeink kifejezéséhez a legegyenesebb, leglényegretörőbb út is egyben.

De mi van, akkor ha nem tudjuk eldönteni, hogy egy gyermek szimplán későn érő típus vagy pedig nem fejlődik korának megfelelően, azaz gondjai vannak a beszédfejlődéssel? Szakértőnk válaszol.

Általánosságba véve mettől meddig tanulja meg egy kisgyermek a beszéd alapjait? Mikortól “illik” megszólalnia?

– Az emberi beszéd egy velünk született tényező. Genetikusan belénk van kódolva a beszéd lehetősége, csakúgy mint a mozgás vagy a temperamentum. Persze a környezeti hatásoknak is nagy szerepük van a beszédfejlődésre. A beszéd alapjai már a magzati korban megfigyelhetőek. Az elemi mozgásminták közül a száj környéki reflexeknek, mint például a szopóreflexnek, nagy szerepük van.

Minden kisgyerek más, eltérő ütemben fejlődik. Kislányoknak olyan 2 éves kor körül  „illik“ – a Te szavaddal élve – kimondani az első szavakat, kisfiúknál ez inkább 2,5 éves kor. Ha eddig nem történik meg, akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről.

Beszédhibás a gyermekem


Mikortól számít beszédhibásnak egy kisgyermek? Mikor állíthatjuk azt egy kisgyermekről, hogy gondjai vannak a beszédkészségével?

– Egy egészséges mozgás- és beszédfejlődésű kisgyermeknél olyan 5-6 éves korra alakulnak ki a tiszta beszédhangok. Persze amennyiben már korábban súlyosabb beszédhibát észlelünk, érdemes szakembert megkérdezni, de ez enyhébb eset.

Mely beszédhibák fordulnak elő leggyakrabban napjainkban?

– Az egyik leggyakoribb a megkésett beszédfejlődés. Előfordulnak még beszédritmus zavarok (pl. dadogás, hadarás), artikulációs zavarok, hangképzési zavarok (pl. selypesség, pöszeség), de ide soroljuk a beszédészlelési vagy beszédértési zavarokat is.

Hogyan kezeljük gyermekünk beszédhibáját?

– Próbáljunk jó példával elöl járni: beszéljünk tisztán, érthetően. Ne javítgassuk állandóan a hibát, inkább mondjuk ki a szót szépen, jól hallhatóan, hogy le tudja utánozni. Ha erősen rágörcsölünk, akkor egy fajta gátlás alakulhat ki benne, így többet ártunk, mint használunk. Mondókázzunk sokat. Ha csak egy-egy hanggal van a gond, akkor megpróbálhatunk egyszerű, játékos feladatokat pl. állathangokat utánozunk – csináljunk úgy, mint a liba: gá, gá, gá…

Beszédhibás a gyermekem
A felnőttkori beszédhibáért, dadogásért – ha az egyént semmilyen más betegség, fogyaték nem befolyásolja – mennyire felelős a saját gyermekkora? 

– A dadogás okaira nagyon sok elmélet született, mái napig is kutatják a pontos okokat. Vannak, akik szerint csak organikus, mások szerint környezeti tényezők, és megint mások szerint mindkét okok közre játszhatnak. Az organikus okok között lehetnek öröklött és szerzett okok, de ezeket is általában valamilyen külső tényező hozza elő. Sajnos az ilyen gyerekeket rendszerint csúfolják, kinevetik és ez bizony csak ront a helyzeten. Ezeket a szorongásos helyzeteket mindenképpen fel kell oldani, hogy a terápiák hatásosak legyenek.

Mikortól kell logopédus segítségét igénybe vennie a szülőknek és mikor van az, mikor már a logopédus sem tud segíteni? 

– Amennyiben a kisgyerek még 3-4 évesen sem beszél, mindenképp keressünk fel szakembert. A logopédusok a kötelező szűrést nagycsoportos korban végzik el, sajnos nem nagyon van lehetőség kisebb korban erre, mert nagyon leterheltek a szakemberek, sok gyereket kell ellátniuk. De sosem késő segítséget kérni. Még felnőtt korban is szép eredményeket lehet elérni különböző logopédiai terápiákkal. Akik logopédusnak készülnek, nagyon sokan maguk is elmennek egy gyakorló szakemberhez, hogy a felvételi követelményeket teljesíteni tudják.

Kell-e más szakember bevonása bizonyos esetekben?

– Megkésett beszédfejlődés, beszédhiba hátterében nagyon sok minden állhat, pl. valamilyen idegrendszeri sérülés, vagy lelki ok. Ilyen esetekben érdemes, sőt kell is más szakembereket bevonni (neurológus, pszichológus, stb.), hiszen az okokat kell megszüntetni, feloldani.

Fontos-e a beszédfejlődés érdekében korán közösségbe vinni a gyermekünket?

– Kisgyerekkorban az elsődleges színtér a család. Itt kapja meg azt a biztonságot, meleget, ingereket, amik az egészséges fejlődéshez szükségesek. Nem szükséges közösségbe vinni, ha ezek a feltételek adottak. Persze vannak esetek, amikor nincs választás. (Az én kisfiam is bölcsis volt, mert vissza kellett menjek dolgozni.) A kortársak szerepe ebben az életkorban még nem olyan jelentős. Viszont a bölcsődés gyerekek sincsenek hátrányban, ha az a kevés idő, amit együtt töltenek a családdal, minőségi (Lásd: mese szerepe). A közösség segít a napirend, szokásrend, szabálytudat kialakításában is.

Beszédhibás a gyermekem
Igaz-e az az állítás szerinted, hogy bizonyos csecsemők beszédkészségének átlagon felüli fejlődése a mozgásfejlődést szorítja háttérbe, illetve fordítva? Azaz az egyik terület mindig erősebb, mint a másik?

– A beszédfejlődésben nagy szerepe van mozgásnak. Az egyik feltételezi a másikat. A mozgásfejlődés mindennek az alapja. A beszéd maga is mozgás, hiszen rengeteg izom vesz részt ebben a folyamatban. De minden kommunikációs megnyilvánulás egyben mozgás is.

Végezetül, mit tehetünk azért, hogy beszélni tanuló kisgyermekünket választékos kommunikációra tanítsuk, illetve azért, hogy beszédhibás vagy beszédükben alul fejlődő társaikat segítsék és megértsék?

– Meséljünk! Ez a legfontosabb! Ha tudunk, akkor könyv nélkül, de persze az olvasott szöveg is ugyanolyan jó. A lényeg, hogy élő emberi szót halljon a kisgyerek, amihez érzelmek társulnak (édesanya, vagy édesapa szerepe). Kifejezetten káros, ha hosszú időre képernyő elé ültetjük. Tévhit, hogy ettől majd ugyanúgy fejlődik. Fontos, hogy a beszédhang hallása is fejlődjön.

Ezen kívül még fontos a mozgás. Hintázzon, ugráljon, szaladjon, kússzon, másszon és persze a finom mozgásokat se hagyjuk ki: gyurmázzon, fűzzön gyöngyöt, fújjon buborékfúvót, stb. Apukák bátran dobálhatják (persze csak óvatosan) a kisgyereket, lehet vele pörögni, forogni, gurulni – egy szóval: Játsszani. 🙂

Hasznosnak találtad? Oszd meg a többi anyukával is!

Kérdezőnk:

Szőke Klaudia

Választ adta:

Makainé Nagy Gabriella gyógypedagógus

Szólj hozzá!