Az ősz beköszöntekor megjelenő gyors lehűlés és a közösségbe kerülés sajnos a hurutos megbetegedések számát ugrásszerűen megnöveli. Ez egy részről természetes a kisdedkor-kisgyermekkor idején, de minden szülőben felmerül a jogos igény, hogy valamilyen módon meg szeretné előzni a súlyosabb megbetegedéseket gyermekénél. Hogyan lehet elkerülni – ha egyáltalán el lehet – a betegségeket és miről is beszélünk, ha immunerősítésről esik szó?
Az immunrendszer feladata, hogy bonyolult védelmi mechanizmusok által megvédje a szervezetünket a külső (vírusok, baktériumok) és belső (daganatos sejtek) károsító hatásoktól, ugyanakkor a saját testünk sejtjeit ebben a harcban tartsa tiszteletben, ne támadja meg! Megfelelő működéséhez egy veleszületett (nem-specifikus) és egy szerzett rész összehangolt munkája szükséges, mely a legtöbb gyermek esetében tökéletesen megvalósul. Vannak „immunhiányos” betegek, azonban ez leggyakrabban genetikailag kódoltan, veleszületetten jelentkezik. Enyhe formájukban a gyermekek lehetnek tünetmentesek, azonban gyakrabban a visszatérő fertőzések hívják fel rá a figyelmet. A betegek jövőjét nagyban meghatározza a panaszok korai felismerése, még azelőtt, hogy a visszatérő fertőzések szervkárosító hatásai lépnének fel.
Mikortól gyanús egy gyermek immunhiányos betegségre?
| 1 | Egy éven belül négy vagy több középfülgyulladás |
| 2 | Egy éven belül két vagy több orrmelléküreg gyulladás |
| 3 | Két vagy több hónapig tartó hatástalan antibiotikum kezelés |
| 4 | Két vagy több tüdőgyulladás egy éven belül, vagy évente egy ismétlődő |
| 5 | Visszamaradt testi növekedés vagy krónikus hasmenés súlycsökkenéssel |
| 6 | Tályogok a bőrön vagy a belső szervekben |
| 7 | Tartós gombás fertőzés a szájban (fél éves kor után) vagy bőrön, vagy máshol |
| 8 | Intravénás antibiotikum szükségessége a fertőzések kezelésére |
| 9 | Súlyos, mélyre terjedő fertőzések (pl. agyhártya-, csont-, ízületi gyulladás, sepsis) |
| 10 | A családban előforduló immunhiányos megbetegedés vagy korai, tisztázatlan haláleset |
Ha valakinél legalább két figyelmeztető jel érvényesül, akkor javasolt az immunológiai kivizsgálás.
Közösségbe kerüléskor mi tekinthető „normális” számú megbetegedésnek?
Az immunrendszer naívsága okozza a bölcsődés-óvodás gyakori megbetegedéseket, melyek esetében akár 8-10 felső légúti hurut vagy bélfertőzés sem tekinthető kórosnak, ha azok tüneti szerekre rendre meggyógyulnak és a gyermek mellette jól fejlődik.
Lehet vizsgálni az immunrendszer működését?
Rutinszerűen nem érdemes, azonban gyanú esetén – anélkül, hogy belemélyednénk az immunológia szakterületébe-, speciális, sejt specifikus immunológiai vizsgálatokkal lehet fényt deríteni a problémára (vérkép, immunglobulin szintek, immunfenotipizálás, komplement vizsgálatok, funkcionális tesztek…).
Érdemes erősíteni az immunrendszert?
A válasz NEM! Az immunrendszer feladata a szervezet védelme, ha ezt túlpörgetjük, a szervezet önmaga ellen fordul, azaz autoimmun folyamatokat idézhetünk elő – persze ez a valóságban nem ilyen egyszerű, de megfontolást érdemel.
Mikor szükséges a szervezetet támogatni?
A betegségek leküzdéséhez a szervezetnek a táplálkozásból (zöldségek, gyümölcsök) felvett antioxidánsokra, nyomelemekre és vitaminokra van szüksége. Ha ezt a gyermek normál vegyes táplálkozással nem tudja felvenni, akkor szükséges a szervezet támogatása a hurutos időszakban.
Mikortól támogassuk a gyermek szervezetét?
Az újszülött illetve kis csecsemőkor során a baba legfontosabb tápláléka és immunvédelme az anyatej. Az édesanya ellenanyagai megvédik a fertőzésektől, illetve segítik a saját védelmi rendszere felépülését. A szülőcsatornán való áthaladás és az édesanya bőrével való folyamatos kontaktus ugyancsak rendkívül fontos és hozzájárul az újszülött immunrendszerének fejlődéséhez! Ebben az életkorban leginkább nem, vagy csak megfelelő indikációval érdemes beavatkozni a szervezet működésébe, pl. krónikus betegség, tartós kórházi kezelés, anyatejes táplálás hiánya, folyamatos megbetegedések.
1-3 éves korban, amikor közösségbe kerül a gyermek, gyakran felmerül az igény a szervezet támogatására. Hangsúlyoznám, nem immunerősítésre, hanem egy természetes támogatásra!
Hogyan lehet támogatni az immunrendszert természetes módszerekkel?
A nem-specifikus, veleszületett immunvédelem munkáját nagyban támogatja a megfelelő bélflóra, gyomor pH és rendben lévő, intakt bőr. A változatos táplálkozással bevitt vitaminok, rendszeres testmozgás, pihentető alvás és nyugodt, stresszmentes légkör is pozitívan befolyásolja az immunrendszer működését. Emellett a személyes higiéniát és a kézmosás fontosságát, azaz a megelőzést sem lehet elégszer hangsúlyozni!
Milyen készítményekkel lehet a szervezet védelmét erősíteni?
Mivel a bél a legnagyobb immunszervünk, a megfelelő pro- és prebiotikum alkalmazása sokat segíthet a védekezőképesség erősítésében. Emellett a C- és D-vitamin immunrendszer támogató hatása is gyakran tárgyalt és jól ismert tény.
Mindegy milyen probiotikumot szed az ember?
A probiotikumok ún. jótékony baktériumok, melyek a bélrendszer homeosztázisához járulnak hozzá, támogatják az immunrendszert és csökkentik a hasfájást. Csak bizonyos törzseknek van igazolt hatása (Lactobacillus GG és a Lactobacillus reuteri DSM 17938) melyet a választásnál érdemes figyelembe venni.
Mi a helyzet az „immunerősítőkkel”?
Az utóbbi években számos immunerősítőként elhíresült készítmény került piacra. Ezek egy része igazolt hatékonyságú, természetes összetevőt tartalmaz, mint pl. a béta-glükán vagy az Echinacea purpurea.
A béta-glükán a növények és baktériumok és gombák sejtfalában található meg, de például az elhíresült japán gyógygomba gyógyító hatása is ennek köszönhető. Legáltalánosabb forrása az egyszerű élesztő sejtfala (Saccharomyces cerevisiae), de van béta-glükán a gabonakorpában (zab, árpa) és a tengeri fűfélékben is. Hatékonyan fokozza a szervezet védekező képességét a kórokozókkal szemben, emellett jótékony hatású a bélflórára, csökkenti a koleszterin szintet és rákmegelőző hatásáról is beszámoltak. Hazai készítmények közül az Immunotrofina szirup egyedülálló módon csecsemőkortól alkalmazható mind megelőzésre, mind pedig betegség esetén a gyorsabb gyógyulás elérésére.
Az Echinacea purpurea (bíbor kasvirág) készítményeit a szervezet ellenálló képességének fokozására használják, különösen vírusfertőzés és akut vagy krónikus gyulladások esetén. Antibakteriális hatása miatt különböző szájöblögetők és teakeverékek alkotórésze, melyek fogínygyulladás, torokgyulladás, húgycsőgyulladás esetén alkalmazhatók.
Mi a helyzet a halolaj fogyasztással?
A koszorúér megbetegedések jelentősen alacsonyabbak a grönlandi eszkimók körében. Ezen a megfigyelésen alapult annak a kutatása, hogy a halolaj milyen jótékony hatással rendelkezik. Az omega-3 telítetlen zsírsavak legismertebb képviselői az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (dokozahexaénsav) és az ALA (alfa-linolénsav). Nagy részük esszenciális zsírsav, azaz csak a táplálkozásból lehet bevinni a szervezetünkbe, melyben a tengeri ételek, halak járnak élen. Az omega-3 zsírsavaknak bizonyítottan kiemelt szerepük van a magzati fejlődésben, születés után az agy, a látás és az idegrendszer fejlődésében, védenek a szív- érrendszeri betegségektől (csökkenti a koleszterin szintet) és hozzájárulnak az immunrendszer egészségének fenntartásában valamint a gyulladás csökkentésében is. Egyes tanulmányok a gyermekek viselkedészavarára (ADHD), bőrbetegségekre (eczema, atópiás dermatitis, pikkelysömör) és pszichiátriai eltérésekre is hasznosnak véleményezték. A készítmény 1 éves kortól adható biztonságosan.
Természetes eredetű immunerősítő készítménye
Köszönöm a segítséget a dunaújvárosi Medicina Gyógyszertárnak, Horváthné Dr. Tóth Katalinnak és Dr. Soja Angélának a készítmények táblázatba való összefoglalásáért.
Tetszett a cikk? Oszd meg a többi anyukával is!
