Mielőtt elkezdtem Bettivel beszélgetni, utána néztem pontosan mi is az az inzulinrezisztencia.
“A inzulinrezisztencia a szénhidrát-anyagcsere zavara, amikor a sejtek érzéketlenné válnak a inzulin nevű hormon hatásával szemben, ami a vércukor (glükóz) sejtbe jutását segítené. A szűken vett kórélettani folyamat mellett értik rajta az inzulinrezisztencia hatására bekövetkező tünetegyüttest, kórállapotot is. Az inzulinrezisztencia leggyakoribb formájában sok szénhidrátot fogyasztó, elhízott embereknél fejlődik ki, a gyakorlatban leginkább a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapotként ismert” – mondja a Wikipédia.
Elszomorodhatna az ember ezt olvasván, főleg ha van is IR-es ismerőse, viszont ahogy Bettivel való beszélgetésem végére értem, gyökeresen megváltozott az inzulinrezisztenciáról alkotott képem – ugyanis Ő olyan hasznos tippeket és megoldásokat ad sorstársainak a mindennapokra, hogy gyakorlatilag egy menő életmódot fejlesztett ki “betegségére” (nem véletlenül az idézőjel) alapozva. Fogadjátok szeretettel.