Az ősz beköszöntekor megjelenő gyors lehűlés és a közösségbe kerülés sajnos a hurutos megbetegedések számát ugrásszerűen megnöveli. Ez egy részről természetes a kisdedkor-kisgyermekkor idején, de minden szülőben felmerül a jogos igény, hogy valamilyen módon meg szeretné előzni a súlyosabb megbetegedéseket gyermekénél. Hogyan lehet elkerülni – ha egyáltalán el lehet – a betegségeket és miről is beszélünk, ha immunerősítésről esik szó?

Az immunrendszer feladata, hogy bonyolult védelmi mechanizmusok által megvédje a szervezetünket a külső (vírusok, baktériumok) és belső (daganatos sejtek) károsító hatásoktól, ugyanakkor a saját testünk sejtjeit ebben a harcban tartsa tiszteletben, ne támadja meg! Megfelelő működéséhez egy veleszületett (nem-specifikus) és egy szerzett rész összehangolt munkája szükséges, mely a legtöbb gyermek esetében tökéletesen megvalósul. Vannak „immunhiányos” betegek, azonban ez leggyakrabban genetikailag kódoltan, veleszületetten jelentkezik. Enyhe formájukban a gyermekek lehetnek tünetmentesek, azonban gyakrabban a visszatérő fertőzések hívják fel rá a figyelmet. A betegek jövőjét nagyban meghatározza a panaszok korai felismerése, még azelőtt, hogy a visszatérő fertőzések szervkárosító hatásai lépnének fel.

Mikortól gyanús egy gyermek immunhiányos betegségre?

1	Egy éven belül négy vagy több középfülgyulladás
2	Egy éven belül két vagy több orrmelléküreg gyulladás
3	Két vagy több hónapig tartó hatástalan antibiotikum kezelés
4	Két vagy több tüdőgyulladás egy éven belül, vagy évente egy ismétlődő
5	Visszamaradt testi növekedés vagy krónikus hasmenés súlycsökkenéssel
6	Tályogok a bőrön vagy a belső szervekben
7	Tartós gombás fertőzés a szájban (fél éves kor után) vagy bőrön, vagy máshol
8	Intravénás antibiotikum szükségessége a fertőzések kezelésére
9	Súlyos, mélyre terjedő fertőzések (pl. agyhártya-, csont-, ízületi gyulladás, sepsis)
10	A családban előforduló immunhiányos megbetegedés vagy korai, tisztázatlan haláleset

Ha valakinél legalább két figyelmeztető jel érvényesül, akkor javasolt az immunológiai kivizsgálás.

Közösségbe kerüléskor mi tekinthető „normális” számú megbetegedésnek?

Az immunrendszer naívsága okozza a bölcsődés-óvodás gyakori megbetegedéseket, melyek esetében akár 8-10 felső légúti hurut vagy bélfertőzés sem tekinthető kórosnak, ha azok tüneti szerekre rendre meggyógyulnak és a gyermek mellette jól fejlődik.

Lehet vizsgálni az immunrendszer működését?

Rutinszerűen nem érdemes, azonban gyanú esetén – anélkül, hogy belemélyednénk az immunológia szakterületébe-, speciális, sejt specifikus immunológiai vizsgálatokkal lehet fényt deríteni a problémára (vérkép, immunglobulin szintek, immunfenotipizálás, komplement vizsgálatok, funkcionális tesztek…).

Érdemes erősíteni az immunrendszert?

A válasz NEM! Az immunrendszer feladata a szervezet védelme, ha ezt túlpörgetjük, a szervezet önmaga ellen fordul, azaz autoimmun folyamatokat idézhetünk elő – persze ez a valóságban nem ilyen egyszerű, de megfontolást érdemel. 

Mikor szükséges a szervezetet támogatni?

A betegségek leküzdéséhez a szervezetnek a táplálkozásból (zöldségek, gyümölcsök) felvett antioxidánsokra, nyomelemekre és vitaminokra van szüksége. Ha ezt a gyermek normál vegyes táplálkozással nem tudja felvenni, akkor szükséges a szervezet támogatása a hurutos időszakban.

Mikortól támogassuk a gyermek szervezetét?

Az újszülött illetve kis csecsemőkor során a baba legfontosabb tápláléka és immunvédelme az anyatej. Az édesanya ellenanyagai megvédik a fertőzésektől, illetve segítik a saját védelmi rendszere felépülését. A szülőcsatornán való áthaladás és az édesanya bőrével való folyamatos kontaktus ugyancsak rendkívül fontos és hozzájárul az újszülött immunrendszerének fejlődéséhez! Ebben az életkorban leginkább nem, vagy csak megfelelő indikációval érdemes beavatkozni a szervezet működésébe, pl. krónikus betegség, tartós kórházi kezelés, anyatejes táplálás hiánya, folyamatos megbetegedések. 

1-3 éves korban, amikor közösségbe kerül a gyermek, gyakran felmerül az igény a szervezet támogatására. Hangsúlyoznám, nem immunerősítésre, hanem egy természetes támogatásra! 

Hogyan lehet támogatni az immunrendszert természetes módszerekkel?

A nem-specifikus, veleszületett immunvédelem munkáját nagyban támogatja a megfelelő bélflóra, gyomor pH és rendben lévő, intakt bőr. A változatos táplálkozással bevitt vitaminok, rendszeres testmozgás, pihentető alvás és nyugodt, stresszmentes légkör is pozitívan befolyásolja az immunrendszer működését. Emellett a személyes higiéniát és a kézmosás fontosságát, azaz a megelőzést sem lehet elégszer hangsúlyozni!

Milyen készítményekkel lehet a szervezet védelmét erősíteni?

Mivel a bél a legnagyobb immunszervünk, a megfelelő pro- és prebiotikum alkalmazása sokat segíthet a védekezőképesség erősítésében. Emellett a C- és D-vitamin immunrendszer támogató hatása is gyakran tárgyalt és jól ismert tény.

Mindegy milyen probiotikumot szed az ember?

A probiotikumok ún. jótékony baktériumok, melyek a bélrendszer homeosztázisához járulnak hozzá, támogatják az immunrendszert és csökkentik a hasfájást. Csak bizonyos törzseknek van igazolt hatása (Lactobacillus GG és a Lactobacillus reuteri DSM 17938) melyet a választásnál érdemes figyelembe venni.

Mi a helyzet az „immunerősítőkkel”?

Az utóbbi években számos immunerősítőként elhíresült készítmény került piacra. Ezek egy része igazolt hatékonyságú, természetes összetevőt tartalmaz, mint pl. a béta-glükán vagy az Echinacea purpurea.

A béta-glükán a növények és baktériumok és gombák sejtfalában található meg, de például az elhíresült japán gyógygomba gyógyító hatása is ennek köszönhető. Legáltalánosabb forrása az egyszerű élesztő sejtfala (Saccharomyces cerevisiae), de van béta-glükán a gabonakorpában (zab, árpa) és a tengeri fűfélékben is. Hatékonyan fokozza a szervezet védekező képességét a kórokozókkal szemben, emellett jótékony hatású a bélflórára, csökkenti a koleszterin szintet és rákmegelőző hatásáról is beszámoltak. Hazai készítmények közül az Immunotrofina szirup egyedülálló módon csecsemőkortól alkalmazható mind megelőzésre, mind pedig betegség esetén a gyorsabb gyógyulás elérésére.

Az Echinacea purpurea (bíbor kasvirág) készítményeit a szervezet ellenálló képességének fokozására használják, különösen vírusfertőzés és akut vagy krónikus gyulladások esetén. Antibakteriális hatása miatt különböző szájöblögetők és teakeverékek alkotórésze, melyek fogínygyulladás, torokgyulladás, húgycsőgyulladás esetén alkalmazhatók.

Mi a helyzet a halolaj fogyasztással?

A koszorúér megbetegedések jelentősen alacsonyabbak a grönlandi eszkimók körében. Ezen a megfigyelésen alapult annak a kutatása, hogy a halolaj milyen jótékony hatással rendelkezik. Az omega-3 telítetlen zsírsavak legismertebb képviselői az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (dokozahexaénsav) és az ALA (alfa-linolénsav). Nagy részük esszenciális zsírsav, azaz csak a táplálkozásból lehet bevinni a szervezetünkbe, melyben a tengeri ételek, halak járnak élen. Az omega-3 zsírsavaknak bizonyítottan kiemelt szerepük van a magzati fejlődésben, születés után az agy, a látás és az idegrendszer fejlődésében, védenek a szív- érrendszeri betegségektől (csökkenti a koleszterin szintet) és hozzájárulnak az immunrendszer egészségének fenntartásában valamint a gyulladás csökkentésében is. Egyes tanulmányok a gyermekek viselkedészavarára (ADHD), bőrbetegségekre (eczema, atópiás dermatitis, pikkelysömör) és pszichiátriai eltérésekre is hasznosnak véleményezték.  A készítmény 1 éves kortól adható biztonságosan. 

Természetes eredetű immunerősítő készítménye

Köszönöm a segítséget a dunaújvárosi Medicina Gyógyszertárnak, Horváthné Dr. Tóth Katalinnak és Dr. Soja Angélának a készítmények táblázatba való összefoglalásáért.  

• 

Tetszett a cikk? Oszd meg a többi anyukával is!